Alíz Álomfelhőországban

    Nem szeretem ha azt mondják "Tisztaalterarcvagy"  vagy: "olyanelvontvagy" vagy:  "szerintemgothvagy" és társai. Miért kell az embereknek az hogy besoroljanak, hogy valahova tartozza(na)k? Szerintem az Egyénnek kell…

   Újabb séta a Gellért hegyen, csak most másfelől cserkésztem be kedvenc kis helyemet. Kissé groteszk dolog az, hogy miközben én a gyönyörű fák közt sétálok, nézve az aranyozott apró tisztásokat (jajj, milyen giccses így) eközben helikopterek, autók, buszok…

 Hely és Térhatás ez minden,Melyre csak egy költő képes,Melyet csak egy látszat költMit már csak egy jövő költ,Mi tudja a Szót és az Ót,Mit tesz az Ember és a Ló.            Ezt  a verset alsóban írtam.…

  Neki vágtam este felé a városnak. Gyönyörű volt, igaz hangulatom eléggé ingadozott, de talán ezért is jó, hogy végre kimozdultam. Néha a Boldogságtól szárnyra tudtam volna kelni, és szívem szerint belekiálltottam volna minden embernek az arcába hogy "Élek! Itt…

Megnyugodtam. Már tudom mi a célom. Szeretnék tovább lépni, fejlődni, megváltozni, és már van legalább ehhez egy célom. Először teljesen össze törtem, de eszembe jutott, hogy én nem veszthetek. Bármeddig kínoz bárki is, vagy alázzatok meg, hagyjatok magamra, dobjatok el mint egy…

Most döbbenek rá, hogy egész életemben mennyit hazudtam magamnak, hányszor erőszakoltam meg magam, azzal hogy annyi komolytalan barátságot kötöttem annyi értelmetlenséggel töltöttem az időmet és közben elsuhantam az Igazi dolgok felett... (Mert ugye, azt soha nem feledhetjük, hogy…

Teljesen tanácstalan vagyok, a levegőben függök, kiakasztva: egy cérna választ el a tátongó szakadéktól és a biztonságos talajtól. Elég lenne egy szó is akár, de Tapasztalatlan vagyok.Sokminden  történt, olyan(ok) is ami(k)re Régóta vágytam. És mégis Iszonyatosan…

Találkozások zsinórban: Furcsa de mind a három örömmel töltött el, pedig három teljesen különböző világ volt ez. De bennem mind elfér. Nem ütik  egymást oly nagyon mint az elsőre tűnt..Az Elsőt nagyon vártam már. Hiánya elviselhetetlen volt már az utolsó napokban.…

 Ezt a röpke három hetet, melyet a hegyek közt töltöttem el, nem tudom termékenynek nevezni. Még ha részben az is volt.. Többet vártam tőle, kevesebbet szerettem volna szenvedni. Nem gondoltam volna ezt itt, Pesten, hogy ennyire függök az emberektől. Ebben az évben sikerült…