Alíz Álomfelhőországban

   Örülök, hogy látok, mert mindenben ott van a szép; a csodás világ minden részlete és az egész. Különleges érdességek és vak látvány - az érintés. A sötétségben új látvány születik, egy fantasztikus illúzió, amit agyunk bármikor produkálhat. Az ízek,…

Érinthetetlen elérhetetlenség

"Én is féltenélek. Nem tudom, ez valami tipikus emberi tulajdonság. Az ékszereinket nagyon féltjük."

  "A Szerelmet nem lehet úgy ábrázolni, mint a fát, vagy a tengert, vagy bármi más rejtélyt. Az a szemünkben van. A bűnös a szentben, A fény a festékben."

Annyira bizonytalan vagyok.(a nyakamban lévő szoknyán csillog a mozgó fény; az aszfalt lila, zöld hajú lányok várnak a pirosnál; valaki csíkos sapkában kotorászik a szemetesben; csendesen mozognak az emberek, egységesen. Minden homogén. Az asztalomon egy barka, tavasz illatú. És ez…

   "Nézz körül: csupa idegesítően harsány életöröm és bárgyú naivság. Legszívesebben nyakon harapnád őket. Csak vicceltem. Jámbor vámpír vagy, a szád szélén csurranó piros lé nem más, mint az első eperből készült turmix." Valami béna horoszkópból -…

Most csak ez.

  Ez a furcsa szél, az üres grundon a szemetet felkavarja, a felhőket olyan gyorsan fújja, hogy nehéz a szemeimmel követni, a Duna felszíne is rajzosabb. A papíron egy-két csepp  furcsa dudort alkot, a padot körbe veszi négy-öt kutya össze-vissza futkosnak, szimatolnak,…

    Hát Úristen, hogy Budapest mennyire gyönyörű. Senki nincs az utcákon, alszanak. A Duna csíkosan rohan, műanyag zacskók tekerednek a fém oszlopok köré, és minden egységet alkot, minden részletében tökéletes, minden, mert önmagában hordozza a világűrt, a…

[*esikazeső*]

  Összekapartam magam és maradék erőmmel végre kicsit a szobámat is felkaroltam.  Letöröltem a tükröt, ami mellett számtalan almacsutka fonnyadt meg, kiválogattam a ruha kupacokat, elveszettnek hitt dolgok kerültek elő (persze még így is sok minden hiányzik), megkövült…