Alíz Álomfelhőországban

   Végül, Depeche mode helyett egy nagyon szép estét varázsoltunk Annával. Az esti Pestet (és Budát) jártuk és sokat beszélgettünk, sok olyan igazságot kimondtunk, amik hiába igazak, nem tudjuk őket megvalósítani. S mégis, közben is állandóan vártam valamire,…

 Ma, az iskolai színjátszó-körben a pályaudvaron hagyott kisgyermek várakozását jelenítettem meg (téma: várakozás). És a játék, ismét valósággá változott. Hévvel Csepelre utaztam és a padon vártam. Nem tudtam hogyan tovább, vártam a többieket, hátha jönnek Mayer…

  Gyönyörű volt ez a nap, Csodaszép, pedig elbénáztam. Tudom, hogy lehetett volna jobb/rosszabb, de mégis, Határtalanul boldog vagyok (mert ott az Ígéret, az Illúzió, a Remény. Egy fénycsík). Ilyet még nem éreztem, Soha. És...végsősoron,   Jó. A Dunapart…

 A mai álmom fordítva, de megvalósult. Én az állomáson állok, gomba pedig a járműről néz le rám. A búcsú ellenére szép pilanat, felemelő. De hol itt a kívánság? A Duna akvarellfesték-szerű színeibe, a szennyvíz tejeskávé módjára keveredik bele.…

  Furcsa, de kellemes érzés szállt meg mostanában. A belső, és a külső világom mintha egymásra talált volna. A körülöttem lévő dolgok furcsamód nem idegesítenek, mindent el tudok fogadni, és élvezem. Szinte alig veszem észre a többieket és ez jó. Élek, Én, Magamért.…