A tegnapi sétámat (ami vasárnap volt..) nem igazán tudtam élvezni, mert nem volt erőm szinte menni sem. A szívem környékén szúrt és a tüdőm zsibbadt (igazán nem tudom mi lehet ez...). A város persze szép volt, selymes és kontrasztos. Érezhetően (végre!) megjött az Ősz. Kellemes szele régi, őszi emlékeket idéz fel. Csontighatolóan hideg, de nagyon kellemes. Ez a levegő kioldja az ódon falakból a vakolat, mámorító illatát (nézzetek hülyének, nyugodtan, már megszoktam *vigyorog*). A Károlyi szobor előtt ültem, magam elé bámulva, mikor odajött hozzám egy nő.  Az tetszett benne, hogy a feszültségeit nem agresszív módon vezette le, nem graffitizte tele a szobrot, nem dobált meg, csak Nézte és nézte. Igazán sajnáltam mikor beszélt hozzám, adott is nekem valami irományt: A Szelíd Király - annyira sajnos nem érdekelt, hogy el is olvassam, de legalább elraktam. A parkban volt egy érdekes lámpa ami váltogatta  a színeit: piros, lila, kék, zöld -neonárnyalatok. Azt Ti már észrevettétek, hogy van a budai oldalon, a vár alatt van egy zöld ház? Ki van világítva, kicsit neonos, de nagyon szép. Ha lesz erőm, egyszer el szeretnék oda menni.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

    - Tekerni kéne. - szólalt meg szétesett arccal, miközben a kezében egy hatalmas cigit tartott. Ezt később Ő is észrevette.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

  Megint csak a Violatorról ajánlanék egy számot: https://www.youtube.com/watch?v=XoztjIgY9Jo&feature=related (a videó elején nincs zene). De persze a többi számot is, és a régebbi albumokat is hallgassátok! Rájöttem, hogy egyre jobban szeretem a természetellenes hanghatásokat, - ami nem feltétlenül jelent rosszat.