Érdekes: én mégis látlak.
*mosoly

Kérdésre válasz:
Buda meg Pest
*mosolyog*
Persze ez így nagyon "alteresen" hangzik. Vagy tudom is én hogy. De a lényeg tényleg ez. Mivel bármi csak akkor szép (számodra), ha szép dologként tekintesz rá. Ebben pedig sok minden befolyásolhat. Badarság lenne egyetemes szépségeket kijelenteni. Pillanatok alatt tehetők ronda helyek széppé, és szépek undorítóvá. Igaz, ez mindennel így van.
De akkor már miért is ne, csak így az én irányomból:
A hidak (ha az ember rajtuk van) összességükben; bár lehet ez inkább a Dunának tudható be.
Gellért hegy dunai oldalán végig futó "kerités", bárhol.
Buda-Ifi-Park. Bemászva-kivűlről, kinek hogy.
Vár legnagyobb része.
Dunapart mindenütt.
Bazilika környéke (szökőkúton ülés, tér közepén valamelyik körben üldögélés, kicsit tovább sétálva Beckettsben üldögélés Guinness mellett. *nevetgél*)
Vérmező Déli pályaudvarhoz legközlebb eső mezeje, főleg ősszel-tavasszal, hajnalban-reggel.
Pályaudvarok, mint épületek.
Déli pályaudvar, 1-es vágány leghátulja, túl a CBA-s be(le)járaton, ahol vannak ilyen ronda szocreál padok, meg asztalok.
Kelenföldi pályaudvartól visszább a síneken, a jobboldali nem használt alagút teteje, belseje, vonatnézés (bárhol máshol is).
Belvárosi régi bérházas utcák.
Széchelyi emlékmű a hegyen.
Normafai erdő.
Jánoshegyi kilátóhoz vezető vékony lépcsős út, meg maga a kilátó, előtte a törökméz árussal.
Pár nagytétényi gyár környéke, ahol csak párszor voltam, így pontos leírást nem tudok adni.
Meg persze Gellért hegy kereszt előtti kiülős rész, meg a feljebb található "páholy", meg Margitsziget néha-néha.
A Blaha Lujza tértől a dohány utca fele van egy kis pados rész, na az ottanni bokros részben például gyönyörű lóherék vannak. Azt hiszem a legszebbek amit budapesten eddig láttam.
Még a régi metró állomások is szépek.
Meg még milliónyi gyönyörű hely van, szóval észre kell venni őket. Vagy épp azzá tenni, ha más nem, legalább csak önmagad számára.

Szép estét!
Alphonse

Köszönöm válaszodat, mert eddig csak céltalanul bolyongtam a városban és persze, annak is meg van ugyan a varázsa, de azért örülök, hogy legalább ideiglenes céljaim lettem: Megpróbálok rájuk akadni. Igaz, közülük azért párat ismerek, de még így is maradnak jócskán felfedezetlen helyek, környékek. Tényleg köszönöm.

Kiegészíteném előző hozzáfűzésem:
Azért, végső soron mégiscsak jobb a céltalan lézengés. Mert ha valahová mész, akkor a Cél lebeg a szemed előtt, így pedig gyönyörű helyekre lehete bukanni. Mert ha van célod akkor ezek a szépségek csupán hétköznapi dolgok: egy utca amin át kell haladni, egy fa amit ki kell kerülni, egy lámpa -ami már megint nem kapcsolódott föl. (Persze lehet nyitott szemmel is járni, tudom. De úgy könnyeben elkalandozik a figyelmed.) Céltalanul lézengve végtelennyi lehetőséged van arra hol lyukadj ki, és merre menj. Én úgy szoktam ráakadni az utamra, hogy épp melyik út az, amely Hívogat. Célok olyankor kellenek mikor épp semmisem hívogat. Már pedig valljuk be ilyen elég sokszor előfordul, sajnos. Bocsánat úgy látszik eléggé hangulatember vagyok, remélem ez megbocsáltható bűn. *halványmosoly*

Céltalan bolyongás valóban a legjobb, én csak a kérdésre válaszoltam. Ezekre a helyekre sem tudatosan találtam rá. És nem járok mindig "hozzájuk", csak úgy mint mikor az ember fáradt az új zenékhez, és elővesz valami régi kedvencet. Inkább megnyugtató mint izgalmas.

Brian, helyesbítek:
Különös. Egyedül vagy ezzel a varázslatos tulajdonsággal.
Alphonse:
Igen, igen, nyugalomra vágyom. Csak nálam, sajnos, hiányzik a 'Régi' felíratú mappa.

Biztos, hogy Brian egyedül van a tulajdonságával?
Az a mappa senkinél sem hiányzik. (persze van egy két betegség, de azokat kizártnak tekintem *mosolyog*)
Igaz, lehet hogy nem szeretnéd elővenni, vagy nem mered. Emlékek nélkül mik is lennénk. Ja, és ahol rossz van ott jó is. Talán mikor kerested, véletlen, vagy direkt átugrottál rajta.
Jó szerencsét!

Már látom mennyire igazad volt! *szívbőljövőmosoly*