A mai, egy intellektuálisan agyrohasztó nap volt (mint mindig); míg mások azért járnak iskolába, hogy tudásukat tágítsák, mi azért, hogy leszívjuk azt. *szélesvigyor* Reggel szétfagyasztottam a beslőszerveimet a Margitszigeten (futás), aztán 48pontos matekot 50pontosra megírtam, ami nevetséges *sírógörcsösnevetés* és tökéletesen jellemzi a sulit. Aztán négy rajz órából kettő elment arra, hogy a tanár beállította a szenvedő szoborfejet, aztán azzal, hogy felvázoltunk valami hájtömeget és kialakítottuk a takonynyelvet (amit beszélni kell, félreértés ne essék!). Aztán végezetül: huncut felhőcske. (Szép film lett volna, ha kivágják az utolsó, cirka 5 percet.)
És íme: egy (béna) kép A Cipőről. Köszönöm. *mosoly*
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.