Alíz Álomfelhőországban

"Mért oly hosszú az út a szívtől a szájig Hogy lüktető lelkem sohsem jut odáig! Hogy a mindenségtől úgy el vagyon zárva Csendes békés szerrel nem jut napvilágra! – Életemnek fáját erősen rázzátok Hadd hulljon gyümölcse ujjongva reátok – És mint dió…

    Első karácsony (gyikos): várban süteményezés (igaz nem járok műhelybe), moszkván megvitattuk az androgünöket (én mellettük vagyok *mosoly*), a villamos leállt (két balfék összecsapódott) ezért a csepergő esőben haza sétáltam, gyönyörű kedvem volt;…

   Elkezdtem összeszedni a szobám részeit - kezdem fokozatosan átvenni a kellemes karácsonyi hangulatot (és közben kiszűrni a negatívumokat) - nagyon rövid bevásárlókörutakat járok (próbálom ezt is pozitívan) - ÁgiCicától kaptam egy zacskó régi játékot…

"...Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény.De jaj, nem tudok, így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak.Ezért minden : önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének…

   A villamoson utazott egy idős bácsi, alacsony volt, szép szürke szövet kabátja, zöldes kapitány sapkája és fehér haja volt. Meredt, megkeseredett arccal, de boldog szemekkel nézett maga elé. Pár megállóval később felszállt egy alacsony néni, piros harangkalapban,…